A kor jellegzetességei

Az iskolakezdés nem csak a gyermek, hanem a szülő számára is hordozhat nehézségeket, mert a szülők úgy érezhetik, hogy gyermekükön keresztül ők is "megmérettetnek": az órákon bizonyos mértékű fegyelmezettséget, értelmi képességeket várnak el gyermekeiktől. A gyermeknek alkalmazkodnia kell a következőkhöz: meg kell értenie a tananyagot, figyelnie kell az órákon, és meg kell oldania feladatokat, így oda nem illő ingerekre már nem szabad figyelnie. Az alkalmazkodás könnyebbé válik, mert a gyermek gondolkodásának érzelmi telitettsége csökken, indulatait nem vezeti le azonnal, fejlődik problémamegoldó készsége. Megjelenik a teljesítmény- és ismeretszerzés igénye, sőt fontos lesz a gyermek számára, hogy a valósághoz mérje önmagát, megítélje saját teljesítményét. Egyre inkább meghatározók lesznek számára kortársai, akik között mind a szolidaritás, mind a versengés lehetőségét megélheti.

Megoldandó helyzetek melyekben segítségére lehetünk:

  • Megfelelő iskola kiválasztása
  • Iskolaváltás nehézségei
  • Tanulási nehézségek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia)
  • Figyelemzavarok és túlmozgékonyság
  • Iskolafóbia
  • Iskolakerülés
  • Teljesítményszorongás: felvételi, vagy dolgozat előtt stressz, leblokkolás
  • Pszichés eredetű beszédzavarok (dadogás, elektív mutizmus)
  • Tic
  • Túlzott önnyugtatás (önringatás, önkielégítés, önagresszió)
  • Lelki eredetű testi panaszok (fejfájás, hasfájás, hányinger)
  • Testvérféltékenység
  • Gyerekjátszmák ("anyu fáj...", "én nem tudom..." "nem is én voltam...")
  • Függőségek (tv, számítógép, vásárlás)

A gyermeke

  • nem fogad szót,
  • túlzottan akaratos, "hisztis",
  • unatkozik, nem tud mit kezdeni magával
  • nem mer közösség előtt megszólalni,
  • számára nehezített a közösségbe való beilleszkedés,
  • túl nehezen viseli, ha a szülőktől távol van,
  • az a gyerek, akit mindig mindenki bánt, megver,
  • fél bizonyos tárgyaktól, helyzetektől, emberektől, az iskolába menéstől,
  • rágja a körmeit,
  • szokatlan viselkedésformái vannak,
  • kényszeresen ragaszkodik bizonyos szokásaihoz, pl. indokolatlanul gyakori kézmosás,
  • étkezési problémái vannak otthon, iskolában,
  • fáradékony, alvási problémái vannak,
  • nem mer este egyedül elaludni,
  • bepisil, vagy bekakil,
  • agresszív társaival, felnőttekkel, vagy állatokkal szemben,
  • indokolatlan dühkitörései vannak, túlzottan indulatos,
  • füllent,
  • elvesz dolgokat, ami nem az övé
  • hirtelen leromlott a teljesítménye, lehangolt,
  • gyászol, elvesztette egyik családtagját, barátját,
  • megterhelő számára a válás,
  • nehezen kezeli fogyatékkal vagy krónikus betegséggel élő családtagját

Hogyan foglalkozunk kisiskolásokkal?

Az iskoláskorú gyerekek kifejező készsége lendületesen fejlődik, így a korábbi életkorban alkalmazott rajzos, játékos terápiás célú módszerek mellett a foglalkozások során a gyermekek verbalitása is egyre nagyobb szerepet kap. Egyre nagyobb teret nyernek a szorongáscsökkentő relaxációs technikák és a viselkedésterápiás módszerek. A monodráma lehetőséget teremthet számukra, hogy kipróbálják magukat különböző helyzetekben.