A kor jellegzetességei

A gyermekkor első nagy mérföldköve óvodába kerülés. A szülőtől való átmeneti távollét fájdalmas élmény, éppen ezért előfordulhat, hogy a gyermek az első napokban sír, otthon szeretne maradni, minden lehetséges eszközével tiltakozik az óvoda ellen. Gondot jelenthet továbbá az új környezethez, új szokásokhoz, napirendhez, felnőttekhez és a többi gyerekhez való alkalmazkodás. Ki kell vívnia helyét, szerepét a kortárscsoportban.
Ugyanakkor, ebben az életkorban nagy erővel jelentkezik a gyermek önállóság igénye, ilyenkor akaratát a szülővel szemben is megpróbálja érvényesíteni. Ez a dackorszak. Ilyenkor a gyermek leggyakrabban használt szavai: "nem", "én akarom", "én csinálom", "miért".
Gondolkodását a képek, az érzékszervek és a mozgás által kialakított "megélt intelligencia" jellemzi. Nézőpontját áthatja az én-központúság, még nem tud egyértelműen különbséget tenni a külső és belső világ történései között. Játékában és képzeletében rögtön beváltja kívánságait. Mindezek mellett betartja a felnőttek által állított szabályokat, és utánozza a szülők által közvetített napi rutint.
Nagy erőfeszítést igényel az édesanyától a munka világába való visszatérés és a gyermekük nevelésének összehangolása.

Megoldandó helyzetek melyekben segítségére lehetünk

A gyermeke

  • nem fogad szót,
  • túlzottan akaratos, "hisztis",
  • féltékeny testvérére, testvéreire,
  • túl nehezen viseli, ha a szülőktől távol van,
  • számára nehezített a közösségbe való beilleszkedés
  • unatkozik, nem tud mit kezdeni magával,
  • túl mozgékony, nehezen tud koncentrálni
  • agresszív társaival, felnőttekkel, vagy állatokkal szemben,
  • indokolatlan dühkitörései vannak, túlzottan indulatos,
  • fél bizonyos tárgyaktól, helyzetektől, emberektől, az óvodába menéstől
  • étkezési problémái vannak otthon, az óvodában
  • állandóan tv-t nézne,. Számítógépezne
  • nem mer este egyedül elaludni,
  • fáradékony, alvási problémái vannak
  • lehangolt,
  • rágja a körmeit, szopja az ujját
  • bepisil, vagy bekakil
  • egyéb test panaszai vannak, melyeknek az orvosok nem találják az okát
  • dadog
  • ticcel
  • füllent,
  • elvesz dolgokat, ami nem az övé
  • szokatlan viselkedésformái vannak,
  • kényszeresen ragaszkodik bizonyos szokásaihoz, pl. indokolatlanul gyakori kézmosás,
  • számára megterhelő a válás
  • gyászol, elvesztette egyik családtagját, barátját
  • nehezen kezeli fogyatékkal vagy krónikus betegséggel élő családtagját

Hogyan foglalkozunk óvodás korú gyermekekkel?

Az óvodáskorú gyerekekkel való foglalkozások a gyerekek élénk fantáziavilágán és nagyfokú mozgásigényükön alapszanak. A probléma feltárása érdekében főként rajzolunk a gyermekekkel, mesélünk nekik és bábbal, babákkal, egyéb játékokkal játszunk velük. Amikor ezek segítségével már képet kaptunk arról, hogy a gyermekek hogyan élik meg saját és családjuk helyzetét, játékfolyamatába segítő jelleggel új elemeket viszünk be, hogy érzelmi életükben, gondolati világukban, illetve viselkedésükben a szükséges korrekció/változás megjelenhessen.